ÖRÖKSÉGVÉDŐ ÉS ALKOTÓ TÁBOR
SPACE
POETRY
SPACE / GAME - JÁTÉK / TÉR 2017
Az Iskola udvara (Szín - Játék) - Énlaka 2017
A 2017-es pályázat az első lépés az újraalakuló iskola felé Énlakán. Még nincs pénzünk iskolát építeni, még nem állt fel a rendszer, de cél egy közösségi tér létrehozása és a gyermekkacaj visszacsempészése az iskolaudvarra. Olyan térinstalláció megtervezését tűztük ki célul magunk elé, melynek megvalósítása során egy játéktér alakul ki az énlaki gyermekek és a faluba érkező kisiskolás turisták számára.
Többen kérdezték tőlünk, hogy minek ide játszótér, hisz nincs is gyerek a faluban? Valóban nincs? Hát az építés során mind ott játszottak és segédkeztek körülöttünk. Nem voltak ugyan sokan, de mind ott voltak! Nem lesz Énlakán hirtelen ötven helybéli gyermek, de a fejlesztési program segítségével 10-15 éven belül már zsibonghat a falu. Addig meg tavasztól őszig idehozzuk őket tömegestől, nehogy elfeledje ez a falu, hogy milyen az igazi csapatos gyereknevetés! A játszótér elemei közt a felnőttekre is gondoltunk! Szóval tessék kérem játszani!
2017 táborunk már az énlakai iskola udvarát célozta meg, mint az alkotások középpontja. A messze-földön híres énlakai színjátszás és a nyaranta ideérkező gyermekzsivaj kap méltó helyet az elkészített installációban egészen addig, míg e hangokat ki nem egészíti a sok-sok itt felcserepedő gyermek. Mit is jelent ez? Az iskolaudvar innentől újra élni kezd. A helyi srácok már az építés közben belakták a teret. Szüleik részt vettek az építésben, az öregek pedig azontúl hogy állandó jelenlétükkel és segítőkész együttműködésükkel tiszteltek meg minket, süteményt és egyéb harapnivalót hoztak az építők számára. A korábban gazos, elhagyatott iskolaudvar ma újra társadalmi térré változott. Igazi találkozóhely!
A kialakítás megengedi, hogy a gyerekek játszanak benne, a fiataloknak találkozó helyévé váljon, az idősebbek pedig beszélgető térként használhassák. A domboldalhoz simuló lépcsős kialakítás lehetővé teszi, hogy az installáció kisebb előadások, színjátékok, zenés, dalos estek nézőterévé váljon. A faelemekből felépítésre kerülő installáció egyszerre tud színpadként, nézőtérként és játszótérként működni.
E projekttel kívánjuk előkészíteni a nagy cél egyik legfontosabb lépését, az iskola újraindítását! Sikerülni fog, mert iskola nélkül, gyermekek nélkül, fiatalok nélkül nincs élet! Mert az élet egy olyan SZÍNJÁTÉK amiben csak nyerni lehet és küzdeni a jó célért!
HUMAN NATURE - EMBERI TERMÉSZET 2016
A Déli temetőkert feletti erdő - Énlaka 2016
2016-ban egy az eddigiektől merőben eltérő irányt választottunk alkotótáborunk témájaként. A tájépítészet folyton változó, természetbe integrált művészeti mezsgyéjére léptünk. Kísérletet tettünk arra, miképpen lehet az embereknek üzenni, egy fizikai létében gyorsan elmúló, szellemében mégis hosszan fennmaradó alkotással. Célunk egy tájépítészeti workshop modelljének a kidolgozása volt. A workshopon olyan alkotások létrehozására tettünk kísérletet, melyek különböző szempontokból adnak adekvát választ egy társadalmi kérdésre. Fontos volt, hogy képesek legyenek megszólítani az embereket. Esztétikumuk, gondolati mélységeik és és minőségük által érdeklődőket és alkotókat tudjanak a térségbe vonzani. Az alkotások legtöbbje megvalósítása után közvetlen, elkezd visszatérni a testet adó természetbe, azaz egyedi és megismételhetetlen. Úgy gondoljuk, hogy egy évente megismétlődő tájépítészeti workshop és annak művei értéknövelő kiegészítésként hatnának a táji környezetben és jól szervezett turizmussal többnaposra emelhetnél a bakancsosturizmus során térségben töltött időt.
Az idei év témája így az ember és a természet viszonya volt. A hallgatók azt a feladatot kapták, hogy keressenek kritikus választ a jelenben működő társadalmi viselkedésformákra ember és természet között. Próbálják meg elképzelni e kapcsolat fordított változatot, mikor a természet viselkedik "ember"-ként ott, ahol mi a "természet" vagyunk. HUMAN NATURE - EMBERI TERMÉSZET
A választott helyszín Énlaka déli temetőkertjének határvonala és a felette húzódó erdő. A hallgatók számtalan izgalmas ötlettervet fogalmaztak meg az ember és a természet viszonyára, melyeket aztán a domb gerincén sorban álló 12 Ősfa tengelyére fűztünk fel. Ezeket az ötleteket és megvalósult képeiket szeretnénk itt pár sorban és pár képben bemutatni.
VISSZATÉRÉS:
Mikor az ember megtér a helyhez ahonnan származik, levetkőzi a világot, mely itt e földön formálta. Ki könnyebben ki nehezebben de elhagyja mind a civilizáció nyomait. Az installáció a temető partjáról természetbe megtérő ember átalakulását mutatja.....
ÁTJÁRÓ:
Két világ közötti átjárón a figyelem a változás és az új lét irányába terelődik. A száraz ágakból épített "híd" ropogása helyreteszi a másfelé kalandozókat...
ÍTÉLET ELŐTT:
Az erdővel borított domboldal gerincén 12 ősfa, mint 12 apostol áll. Az első közülük rögtön a bejáratnál fogad. Ide gyűlnek a lelkek, itt hallják meg a lombokba kapaszkodó falécek szélfútta zaját.
ÉLETET KAPNI:
Az egyik fa törzse a születés pillanatát idézte meg bennünk. Ez még mindannyiunknál az ártatlanság kora.
TETTEINK SORA:
Az erdőben elhagyott korhadó fatuskók sora mutatja a háznak, bútornak, tüzelőnek kivágott fák sokaságát. Fát kivágni, annak visszatelepítése nélkül, nem emberi természethez illő tett. A holt tuskókra épített fehér házikó és településmodellek az ember és természet közötti harmónia erőszakos megbontására kívánják felhívni az erdő egészében a figyelmet.
ÉLETET ADNI:
Az erdő fáinak újratelepítése, az elvett életért új élet adása, a természettel közösségben élő ember feladata.
VÁLTOZATOK AZ ÉLETRE - CIVILIZÁCIÓ és TERMÉSZET KÖZÖTT I. - FÉSZEK:
Azt kutatjuk, hogy vajon milyen lehet az emberi lélek otthona a civilizációból megtérve? A természetben talált anyagok átrendezésével alakítja ki saját életterét és épít madárként fészket, pókként hálót, hangyaként földvárat?
VÁLTOZATOK AZ ÉLETRE - CIVILIZÁCIÓ és TERMÉSZET KÖZÖTT II. - AZ ÁTJÁRÓBAN RAGADVA:
Azt kutatjuk, hogy vajon milyen lehet az emberi lélek otthona a civilizációból megtérve? Magával hozott mesterséges elemekből építkezik, vagy lassan átalakul és teljesen természetessé lesz?
VÁLTOZATOK AZ ÉLETRE - CIVILIZÁCIÓ és TERMÉSZET KÖZÖTT III. - NŐISÉG:
Azt kutatjuk, hogy vajon milyen lehet az emberi lélek otthona a civilizációból megtérve? De milyen lehet a megtérő nőiség? Van a léleknek neme? Ha van, akkor miben különbözik egy nő hajléka?
A LÉNYEG:
Nem az a lényeg, hogy mindent nézzünk, hanem hogy kiválasszuk azokat a dolgokat, melyeket látni érdemes!
KITEKINTÉS I. - KONTÚROK:
Az erdő határán még van esély a visszatekintésre. De vajon ha lehetőség nyílok rá, mire fogunk visszanézni? A távolban úszó hegyek vonalára, mint Betti és Lajos bácsi?
KITEKINTÉS II. - FÓKUSZ:
Az erdő határán még van esély a visszatekintésre. De vajon ha lehetőség nyílok rá, mit fogunk megnézni? A határt jelentő ablak keretét, vagy az ablakon túli tájat, mely hajdanvolt életünk tere volt?
A SZÖRNY:
Az ÍTÉLET után jön az ELSZÁMOLÁS! Aki életében Szörnyként viselkedett a természettel, az ne csodálkozzon, ha most az emberként viselkedő természet is SZÖRNY-ként rágcsálja és emészti a megtérő embertelen ember lelkét.
AZ ISKOLA:
Mert tanulni sosincs késő! A rönkökből kirakott kör a lelkek iskolája! Mert képzetnek kell lennünk, ha jő a FELTÁMADÁS!
A POZITÍV LÉLEK ÚTJA:
Aki emberként jól viseltetett, a természet erdejében megmérettetett és igaznak találtatott, annak tiszta lelke csillagként száll fel az ég felé!
SZÉKELYFÖLDI IRÁNYTŰ 2015
János földje / Etéd - Énlaka 2015
2015-ben léptéket váltottunk a Space Poetry programban. A térség turisztikai adottságait, értékeit és lehetőségeit felmérve ismét közösségi építés keretein belül, a térség 18 településének lakosait bevonva, azok aktív együttműködésével, az Etédet - Énlakát - Székelykeresztúrt összekötő 135 - 136B számú utak kereszteződésében megépítettük a "SZÉKELYFÖLDI IRÁNYTŰ" -t.
Az installáció tervére kiírt nyílt hallgatói tervpályázaton Pintér Noémi és Gálosi Bettina koncepciója nyerte el az első helyezést. Az ötletterv továbbfejlesztéséhez csatlakozott a tábor résztvevői közül Hegedüs Csilla, Szintén Bianka, Torma Patrik, dr. Rétfalvi Donát és dr. Kondor Tamás. Az építési folyamatban 29 egyetemi oktató és hallgató, valamint hasonló számú helyi ember adta össze tudását, tapasztalatát, szorgalmát. A telket, melyre a Székelyföldi Iránytű" installációja került, Gábor János helyi gazda bocsájtotta rendelkezésünkre.
A „SZÉKELYFÖLDI IRÁNYTŰ” egy térinstalláció, melynek hivatása a környékbeli magyar települések helyenként rejtett, más helyütt már ismert értékeinek bemutatása, egy egységes egésszé kovácsolása. Célja, hogy a művészet erejével felhívja a figyelmet azokra a kis falvakra - és a bennük élő emberekre - melyekről mind ez ideig keveset tudhattak a környékre érkező turisták. Az iránytű oszlopai e környékhez kötődő mondákat, legendákat, az oszlopokból kihajtható táblák pedig, a településekre vonatkozó információkat tartalmazzák.
Bízunk benne, hogy az iránytűhöz eljutó emberek kíváncsiságát sikerül felkeltenünk és egy olyan térépítészeti élményt adhatunk számukra, melynek hatására bejárva a vidéket számtalan kis hétköznapi csodát tapasztalhatnak majd meg itt, a Székelyföld közepén. A „Székelyföldi Iránytű” egy játékos gondolat nyomán ötvözi össze a táji környezet hangulatos világát, az itt élő emberek hagyományainak sokszínűségével. Magasba nyúló oszlopai büszke közösséget alkotva tekintenek az égre. Bár minden oszlop kicsit más, - mint ahogy két ember sem lehet teljesen egyforma, szerkezeti felépítésük hasonló. A köztük fellelhető különbségek azonban kölcsönösen kiegészítik egymást, erősítik az összetartozás érzetét.
A programban résztvevő 18 település: Székelyudvarhely, Énlaka, Küsmöd, Etéd, Siklód, Kőrispatak, Firtosmartonos, Bözödújfalu, Bözöd, Gagy, Korond, Firtosváralja, Székelypálfalva, Farkaslaka, Csehétfalva, Székelykeresztúr, Atiha, Alsó –és Felsősófalva.
A KÜKLOPSZ 2014
Mihály pihenő / Castellum kilátó Énlaka 2014
A közösségi építés során létrejövő alkotással egy olyan kilátó - pihenő létrehozása volt a célunk, mely "láthatóvá" teszi az Énlaka fölötti domboldalban, a Castellum geometriai kontúrját megidéző kaszáló alatt rejtőzködő római legionárius tábort. A tervet a táborban résztvevő hallgatókkal és Énlaka lakosainak bevonásával készítettük, majd az építés folyamata is egy nagy helyiekből és ideérkezett fiatalokból álló közösségben zajlott.
A névadás kettőssége utal a kilátó és pihenőhely tervezési koncepciójának, tartalmi töltetének többrétegűségére is:
A Castellum fölé helyezett kilátó oldalfalai azokat a szakmai ismereteket (rajzokat, leírásokat, régészeti leleteket) tárják az ideérkező turista elé - dr. Visy Zsolt régészprofesszor által nyújtott szakmai útmutatás alapján -, melyek a római kor helyi kötődésű értékeit és történelmét mutatják be.
A kilátó térhez felvezető híd maga is egy történelmi időspirál, mely a római birodalom daciai terjeszkedésének évszámait hordozza magában. Akit a római idők szelei hoznak e helyre, a kilátó ablakkeretén kitekintve rálátnak a Castellum helyére és az üvegre felmatricázott háromdimenziós látványkép alapján beazonosíthatják, hol és milyen formában állhatott e helyen a legionárius tábor.
A Küklopszként előremeredő installáció szeméről végül a matricát elhagytuk. Izgalmasabb kérdés volt, hogy e helyre érkezvén, a sok történetet megélt szem pupilláján keresztül ki hová tekint? A római kor castellumát rejtő négyzetes buckát figyeli? Vagy megemelvén tekintetét Énlaka templomára és a lombok közt megbúvó falura tekint? Esetleg még feljebb néz és a kéklő ég sejtelmes jövőt, vagy értékes múltat rejtő kékségébe veszik szemének világa?
A helyi emberek számára tartogat e kilátó egy másik nagyon fontos töltetet. Egy érzelmi elemet. A közös építés, a közös értékteremtés, a jövőbe vetett közös hit valós megtapasztalását. Az elöregedő falu még aktív fiataljai és tapasztalt öregjei egy emberként csatlakoztak az idesereglő pécsi egyetemistákhoz. Volt aki (Lajos bácsi) egyik kezével sétabotját tartotta, míg a másik kezében a lazúrozó ecsetet fogta. Volt aki a szaktudását, műhelyét és szabadidejét áldozta ránk, hogy segítsen az asztalosmunkában (Koronka Attila, Kerestély Zsolt), vagy éppen a környezet alakításában, a vad sövény kezelésében (Demeter Ottó). Kovács Attila fafaragó mester a szobrászati munkákban segített nekünk. Dancs Alpár a mindennapi kényelmünket és étkünket biztosította. Panni néni sütött ránk. Sok-sok falusi, akiket itt most név szerit nem is tudnék hiánytalanul felsorolni járult hozzá munkájával, történeteivel, jó szándékával ahhoz, hogy létrejöjjön ez az alkotás. Gálfi Mihály, aki egész héten traktorozott minket, önzetlenül felajánlotta földjét, hogy a kilátó biztos helyet találhasson magának a római Castellum felett. Így lett a Rómaiak mellett ő a második névadó. Az itt élő emberek számára ez a kilátó egy pihenőhely melynek ablakából rálátnak saját életükre. Falujuk tornyára, a dombok mögé húzódó lemenő napra.
Egy emlékező hely a közösen töltött napokra. Az ő számukra a kilátó ablakkerete nemcsak a múlt vagy a jelen felé enged kitekintést, de lehetőséget ad rálátni egy pozitív jövőre is! Ez talán az egyik legfontosabb üzenete ennek a közös munkának és az általa létrejött értéknek! Az értékteremtést folytatni, az értékeket óvni, a közösséget pedig erősíteni kell.